„Gyökeresen változtatni kell a szemléletmódunkon.” Országos gyermekvédelmi fórumon mutatták be célkitűzéseiket, programjaikat, egyre szélesebb körben megvalósuló együttműködésüket a katolikus intézmények képviselői. A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72) Pedagógiai Műhelyének meghívására gyermekvédelmi szakemberek tanácskoztak június 16-án Budapesten, a Patrona Hungariae Iskolaközpontban.
Mit jelent, hol kezdődik a gyermekvédelem, miért kell eddigi látásmódunkat átgondolni? Az elmúlt években átfogó gyermek- és ifjúságvédelmi programok indultak a Magyar Katolikus Egyház közösségeiben és intézményeiben. Ezen kezdeményezések képviselőit kérte fel az Erdő Péter bíboros által alapított Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Pedagógiai Műhelye, hogy egyrészt tájékoztatást adjanak már működő programjaikról, másrészt elmélyítsék és szélesítsék elindult együttműködéseiket. Ugyanis, ahogy Rubovszky Rita, a T72 Pedagógiai Műhelyének vezetője, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója fogalmazott, „gyökeresen változtatni kell azon a szemléletmódon, ahogyan a gyermekekhez, a sérülékeny felnőttekhez és általában az emberi méltósághoz viszonyulunk”.
Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója; Rudan Mária, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) emberi méltóság és gyermekvédelem projektvezetője; Benyusz Márta, az MSZKI gyermekjogi szakértője; Puskás Balázs, a Don Bosco Szalézi Társasága gyermekvédelmi felelőse; Szentes Judit SSS, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) gyermekvédelmi szaktanácsadója; valamint Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse mutatták be célkitűzéseiket és programjaikat egyházi fenntartású iskolák, egyházi és szerzetesi közösségek, valamint az egyházmegyei papképzés területén.
A szervezők azt remélik, a Magyar Katolikus Egyház több száz intézménye közötti együttműködés révén hatékony gyermekvédelmi rendszerek jönnek létre, melyek preventív tevékenységet végeznek képzések, érzékenyítés és szabályzatok kidolgozása által, valamint az összefogás révén szélesebb körű egyházi és társadalmi párbeszéd valósulhat meg.
Dabóczi Kálmán, a T72 elnöke szerint kötelességük láthatóvá tenni ezt a területet, hallatnunk kell a hangunkat, és elő kell segítenünk az érintettek között az együttműködést. „Ezért szeretnénk minden véleményvezért asztalhoz ültetni, áttörni a hallgatás falát, megtörni a káros csendet. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak konkrét esetek kapcsán szólaljon meg a hangunk, hogy a gyermekvédelem ügye több legyen, mint pusztán a sebek feltárása. Ugyanakkor tudjuk, hogy szembe kell néznünk hibáinkkal, és van miben fejlődnünk. Szeretnénk, ha ebben a kérdésben nem lennének színek és oldalak, hogy a gyermekvédelem mindannyiunk közös ügye legyen, ehhez pedig szükség van a higgadt szakmai párbeszédre.”
A KaPi és a – Jézus Társasága Magyar Rendtartománya által működtetett – Ignáci Pedagógiai Műhely mérföldköveket lerakó gyermekvédelmi konferenciája 2019 tavaszán, majd A csendtől a szóig címmel 2019 őszén Pannonhalmán rendezett konferencia óta számos cselekvési terv született – jelezve, hogy a Katolikus Egyház vállalja a szembenézést, megteszi a változtatás lépéseit, egy hosszú és fájdalmas folyamatot indított el. Ennek része ez a mostani programokat ismertető alkalom – adott tájékoztatást Rubovszky Rita az összejövetel céljáról.
A felszólalások nyomán láthattunk már jól működő rendszereket, és megismerhettük azt a szemléletet, amely ezeket meghatározza. Pannonhalmán hat éve működik a program, az MSZKI kidolgozta és elfogadta az irányt adó Emberi méltóság stratégiáját, a KaPI ifjúságvédelmi szervezetfejlesztő projektet dolgozott ki és pedagógus szakvizsgára felkészítő akkreditált továbbképzést indított el gyermekvédelmi specifikációval. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye azon dolgozik, hogy a papi továbbképzésbe és a papnevelésbe építse bele hathatósan a gyermekvédelem témáját.
„Egyenes háttal tudunk megállni, a világ szemébe tudunk nézni. Úgy gondolom, a magyar társadalom számára példát tudunk mutatni, van jövőképünk” – vonta le a következtetést Gájer László a főegyházmegye kezdeményezésére tett gyermekvédelmi lépéseket bemutatva. 2016 óta a Vatikán által hangsúlyozott zéró tolerancia jegyében összeállított gyermekvédelmi szabályzat ad irányelveket a gyermekekkel foglalkozók számára. 2019-ben felállt a főegyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálata, online bejelentő felületet hoztak létre, jogi és terápiás segítséget nyújtanak. Gyermekvédelmi munkacsoport alakult, melyben együtt dolgozik pap, jogász, pszichológus és mentálhigiénés szakember. 2021-ben a papi továbbképzések tematikájába is beépítették a gyermek- és ifjúságvédelem területét, és a szeptemberben induló tanévtől a papnevelésbe is bekerül. Gájer László véleménye szerint ennek átfogó életvezetési, személyiségfejlődési programmá kellene bővülnie. Mindezek célja, hogy helyes viselkedési kultúrát alakítsanak ki, és egyértelműen meghúzzák azokat a határokat, amiken nem szabad átlépni.
Gájer László személyes hangú beszámolója rámutatott a téma sokoldalúságára: „Át kell gondolnunk, mit tudunk nyújtani minden érintettnek, a felelősségünk kiterjed az elkövetőtől az áldozaton át az egyházi közösségig, akik szintén viselik a traumák következményeit. Sokunkban kialakult a félelem, hogy el akarják venni tőlünk a gyerekeket, hogy minket ki véd meg a hamis bejelentésektől. A kor szelleme ránk sütött egy bélyeget, és frusztrációt élünk meg.” Ezért beszélgetésekben keresik a helyes viszonyulási utakat, a helyes magatartást – ennek kapcsán többek között vendégük volt Federico Lombardi korábbi szentszéki szóvivő.
„Nagy jelentősége van a szemináriumokban bevezetendő életvezetési programnak, amely segít a leendő papnak átgondolnia viszonyulását a saját magányához, emberi kapcsolataihoz. Már érzékelhető egyfajta felszabadító szemléletváltozás” – fogalmazott a főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse.
A programok, kezdeményezések közös nevezője a prevenció, egy közösségi kultúra, bizalmat építő biztonság megteremtése, amely áthatja az életet, elősegíti, hogy a hibákból ne legyen torzulás, s amelynek az a célja, hogy a hibákat kiirtsa, a szeretetet megőrizze.
A pannonhalmi program egy intézmény napi küzdelmeiben kristályosodott ki. Alapja a védelmi bizottság, egy védett közeg, amelyhez bárki bármivel fordulhat. Létrejött egy eljárásrend, amelynek szabályai és folyamata ismertek, elfogadottak. A rendszer transzparens, megadja kifelé és befelé a védettséget, egy biztos út, amely mindenkire kiterjed, ahol senki nem kerülhet alárendelt helyzetbe. Első eszköze a meghallgatás, a segítő beszélgetés, hogy a problémát átélő egyén megerősödjön, és ő maga meg tudja oldani a helyzetét, ha ez nem elég, egy tanulási folyamatban asszertív módon az egyén mellett áll.
Rudan Mária elmondta, az MSZKI mintegy száz szerzetesközösség együttműködését fogja össze. A 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégia célja, hogy az emberi méltóság és annak védelme a közösségeiket és azok intézményeit meghatározó kultúra alapvető elemévé váljon. Ennek érdekében négy munkacsoport állt fel a stratégiai célok megvalósítására. Módszertani központ létrehozását tervezik, mely a megelőzés, képzés, kríziskezelés, jóvátétel-feldolgozás, nyilvánosság kezelése területén szeretne irányt mutatni, mintát és segítséget nyújtani.
Benyusz Márta, aki gyermekjogi szakértőként közreműködött az MSZKI Emberi méltóság stratégiájánk megalkotásában, arra mutatott rá, törekednünk kell arra, hogy a gyerekek „szemüvegén át” is lássuk a világot. „Rá kell hangolódnunk a gyerekre, komolyan venni, és nem relativizálni problémáit, és tanulnunk kell a jól szeretés módját. Azt kell látnunk, mi történik a gyerek jelenében, és mit tehetünk azért, hogy ez jobb legyen.” A gyermekjogi szakértő is a zéró tolerancia képviselője, ez kell hogy meghatározza az erőszakhoz való viszonyunkat, mely a durva beszédmódnál és a megalázó kommunikációnál kezdődik.
A jelenleg 45 katolikus egyházi fenntartó munkáját és az általuk működtetett több mint 700 intézményegységet segítő KaPI 2000 óta ad rendszeresen lehetőséget gyermekvédelmi tematikájú pedagógus-továbbképzéseken való részvételre. A rendezvényen a központ két gyermekvédelmi programját mutatta be, melyek egyelőre kis számban érik el az intézményeket, de fokozatosan elérhetővé fognak válni az egész rendszer számára. Az MKPK megbízásából egy kétéves gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetfejlesztő projektbe hívtak meg intézményeket az ország különböző részeiből, hogy egyéni helyzetüket figyelembe véve dolgozzanak ki fenntartható programot. Az iskolákat mentorok segítik a projekt megvalósulásában. A másik program a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2019-ben a Katolikus Pedagógiai Intézet szakmai irányításával elindított négy féléves, pedagógus szakvizsgára felkészítő akkreditált továbbképzés gyermekvédelmi specifikációval. Így a projekt folytatása a részt vevő intézmények tapasztalatainak felhasználásával és beépítésével a többi katolikus intézmény gyermekvédelmi munkájának támogatása.
Puskás Balázs, a hat köznevelési intézményt, közöttük három szakképzőt fenntartó Don Bosco Szalézi Társaság képviseletében elmondta, két törekvésük van: ha visszaélés történik, ne találjon süket fülekre, és soha többé ne ismétlődjön meg. Ezért az intézményeikben ők is a prevencióra teszik a hangsúlyt, és bekapcsolódnak a Katolikus Egyház által kínált együttműködési lehetőségekbe. Legfontosabbnak egy érzékenyítő képzés elindítását tartja, mely felkészít a problémák felismerésére, eszközöket ad a kezelésükhöz.
A szervezők és felszólalók egyöntetűen az együttműködés fenntartása és szélesítése mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták, a párbeszédet kifelé és befelé egyaránt folytatni kell.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Lambert Attila
A cikket a Magyar Kurírból vettük át.