Életvédelem Szent II. János Pál tanításaiban

Életvédelem témában rendezett minikonferenciát a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72) Egészségügyi Munkacsoportja a Magyar Bioetikai Társasággal, a Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületével és a Dr. Batthyány-Strattmann László Orvoskör Közhasznú Egyesülettel közösen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2024. április 26-án. Vitaindító előadást dr. Jávor András, a T72 Eü. Munkacsoport vezetője tartott Szent II. János Pál tanításáról és jogszabályairól, amelyek az emberi életről és annak jogi védelméről (életvédelemről) szólnak.

Az Élet Evangéliuma kezdetű enciklikájában II. János Pál pápa világosan fejti ki, hogy miben áll az emberi élet minden mással összehasonlíthatatlan méltósága, és megvizsgálja többek között azokat az elméleteket és ideológiákat, melyek az emberi méltóság, különösen is a leggyengébbek és legsérülékenyebben méltóságának tagadására törekszenek.

EVANGELIUM VITAE

A szentéletű pápa abortuszhoz, eutanáziához és halálbüntetéshez való hozzáállását közelebbi elemzésnek vetette alá az előadó. Hangsúlyosan mutatott rá a pápa életvédelem témában született tanításában arra is, hogy az emberi élet jogi védelme a tanításaiban és az általa megfogalmazott egyházi dokumentumokban szorosan összefügg a demokrácia lényegével. Szent II. János Pál szerint a demokrácia „erkölcsi” értéke nem automatikus, hanem az erkölcsi törvénynek való megfelelésen múlik.

Egy magát demokratikusnak nevező társadalomban a polgári jognak biztosítania kell, hogy a közösség minden tagja élvezze bizonyos alapvető jogok tiszteletben tartását. Ezek pedig eredendően a személyhez tartoznak. Ezek közül az első és alapvető minden emberi lény élethez való sérthetetlen joga a fogantatás pillanatától kezdve. Ha ezt a joganyag nem garantálja, akkor az nem nevezhető demokratikusnak, a lelkiismeret számára nem lehet kötelező érvényű. Szent II. János Pál szerint a „halál kultúrájának” forrása a szabadság teljesen individualista felfogása. Ez végül az „erősek” szabadsága lesz a „gyengékkel” szemben, akiknek nincs más választásuk, mint hogy alávessék magukat. Ilyen módon a demokrácia, ellentmondva saját elveinek, ténylegesen a totalitarizmus egy formája felé halad.

Idén március 25-én ünnepelte 29. évfordulóját az „Evangelium Vitae” („Az élet Evangéliuma”),
Szent II. János Pál mérföldkőnek számító enciklikája. Fotó: Catholic News Service

Az „élet kultúrája” és a „halál kultúrája” közötti harc legmélyebb gyökereinek keresése közben nem állhatunk meg a szabadság előbb említett romlott fogalmánál. El kell jutnunk a mai ember által megélt dráma szívéhez: az Isten és az ember iránti érzék megfogyatkozásához, mely a szekularizmus által uralt társadalmi–kulturális környezet sajátos jellemzője, és meggyőző kísértéseivel olykor még a keresztény közösségeket is próbára teszi. Aki hagyja, hogy ez az atmoszféra megfertőzze, könnyen kerül egy félelmetes circulus viciosus örvényébe: elveszítvén az Isten iránti érzéket, kezdi elveszíteni az ember iránti érzéket is, az ember élete és méltósága iránti érzéket; s az erkölcsi törvény rendszeres megszegése – főként az emberi élet és az emberi méltóság súlyos kérdésében – fokozatosan elhomályosítja Isten benne éltető és üdvözítő jelenléte érzékelésének képességét.

Részlet a Szent II. János Pál pápa Élet Evangéliuma kezdetű enciklikájából

A T72 Egészségügyi Munkacsoport 2016 őszén kezdte meg működését.  A munka két irányba indult el. Egyrészt olyan tudástár kialakítását kezdtük meg, ami számot vet a magyar egészségügyben tapasztalható helyzettel és lehetőséget teremt arra, hogy hívők és nem-hívők között érvényesítsük az evangélium üzenetét. Hangsúlyosan törekszünk arra, hogy ne arra helyezzük a hangsúlyt, ami elválaszt minket a társadalom nem keresztény részétől, mert ez szétrobbantja és így lehetetlenné teszi a velük való kapcsolatot, hanem a pozitív üzenetek uralják anyagainkat.