“Felnőtt, mint egy vesszőszál…” (Ézsiás 53,2 és 11,1)
Nagyapám fája mellett döngetnek az autók. Senki sem tudja, hogy volt egy ember, aki arrébb húzott egy vonalat, ezért maradt meg ez a tölgy. Fekete Antalnak hívták. Kaposváron volt egy faiskolája, kertész volt, rózsákat szaporított. Aztán megtudta magáról, hogy ő egy kulák. Mindent otthagyva felköltözött Budapestre, és beült a BUVÁTI irodába kerttervezőnek.
Az egyik legnagyobb tervezési feladata az Erzsébet híd budai hídfőjének a környezete volt. 1964-ben épült újjá ez a híd. November hetedikére nem sikerült átadni a nagyközönségnek, csak a hónap végére. Elképzelem azt a fejetlenséget, ami akkor, az álami vezetők büntetésétől való félelem miatt lehetett. A tervezési folyamatban először az úttervezők megrajzolták a kanyarodó sávok elhelyezkedését, azután kellett a megmaradó földterületbe tervezni a fákat, bokrokat. Látta, hogy egy laza mozdulattal rárajzolták egy tölgyfára a visszakanyarodó sávot. Addig járt az utas mérnök nyakára, amíg nem rajzolta át a tervet, hogy ne vágják ki azt a fát.
Most itt áll ez a fa. Én is elmehetek mellette bármikor. Mert volt egy ember, aki nem adta fel, aki vette a fáradságot, és küzdött egy fáért. Nekem ez egy csodafa. Egy jel, amely arra utal, hogy inséges időkben csak arra van módunk, hogy egy-egy vonal átrajzolását elérjük, és akkor azon a helyen az élet sarjadása nem szűnik meg.
Szoktuk mondani egymásnak: “Örülj, hogy élsz!” Akkor beszélünk így, amikor már nincs mit mondanunk. Ézsiás próféta (más néven: Izaiás) pedig ezt mondta: Felnőtt, mint egy vesszőszál a kivágott törzsből. Ez azt jelenti, hogy a földön, a titokzatos mélyben élet van. Örömet lehet találni a gyökér életében. Mégis vannak, akik csak a kivágott fát, a régi szép időket, a szétesés előtti világot látják és siratják. Ha Istent meg akarjuk érteni, a kivirágzott tuskó örömét kellene megélnünk. Remélni azt, hogy Krisztus a gyökér, ő él és általa minden halál életet szül. A mi generációnknak talán az a dolga, hogy végtelenül reménykedjen, és bízzon az életben, amely a gyökerekben van!
Fekete Ágnes
